27 éves voltam, mikor először szembetalálkoztam az idő múlásával. Azóta figyelünk egymásra, nem engedem el nyomtalanul. Már előtte is fotóztam, de idővel kikristályosodott e szenvedélyem célja: a képeim olyan emlékeket és pillanatokat őrizzenek meg, amiktől végül azokká váltunk, akik vagyunk. Kedvenc műfajaim a portré- és kedvencfotózás.

A portrézás számomra rengeteget pluszt ad. Szeretem látni, mennyire sokat dob az emberek önbizalmán, amikor egy jó kép elkészül, és felcsillan a szemük: “wow, ez én vagyok?!” Hiszek a fotók sorsformáló erejében.

A kedvencfotózás nálam személyes indíttatású. Világ életemben kutyás voltam, vagyok, s az is leszek mindig. Ha találkozunk, előfordulhat, hogy a pajtidnak köszönök először – ne vedd magadra, egyszerűen így vagyok kódolva.

Civilben egyébként marketinges vagyok. Dolgoztam szakmai szervezetnél, ügynökségnél és a megrendelői oldalon is. Az elmúlt másfél évtizedben volt szerencsém az ipari és műszaki, de az orvosi és szépségipari szektorhoz is. Bármit is csináltam, egy mindenben közös volt: valamilyen ürüggyel végül mindig fényképezőgép került a kezembe.